Varosha a világ legérintetlenebb szellemvárosa Cipruson. A Famagusta városához tartózó körzet 1974 óta lezárt katonai területnek minősül, így sem a fosztogatók, de még a katasztrófaturisták sem juthattak be. A hermetikusan elzárt üdülőtelepen ma is ugyanúgy van minden, ahogy 1974 augusztusában hagyták: felbontatlan üdítősüvegek a boltokban, szekrénybe akasztott ruhák, az autószalonban pedig máig ott pihennek a "vadiúj", sosem használt autók is.

 A Cipruson élő két nagy népcsoport, a görögök és a törökök a történelem során folyamatosan ellentétben álltak egymással. A görög és a török etnikum között állandósuló feszültségek és összetűzések fő oka az volt, hogy a görögök szerették volna, ha Ciprus Görögország részéve válik. Időközben Varosha nemzetközileg is ismert turisztikai célponttá fejlődött. A világ minden tájáról érkeztek ide turisták, az 1970-es évek elejére a város lakossága meghaladta a 45.000 főt. A sziget bevételének igen jelentős része a famagustai turizmusból, a városban zajló tengeri kereskedelemből és utasforgalomból származott…

Varosha az 1960-as és 70-es évek tömegturizmusa nyomán vált jelentős várossá. Az évek során a község tengerpartján hatalmas szállodaépületeket húztak fel, hogy a turizmus robbanásszerű növekedésével lépést tudjanak tartani.

A városban a hetvenes évek elejéig 45 szálloda, 60 apartmanszálló, 99 üdülőközpont, 4469 lakóház, 21 bank, 143 hivatal, 24 színház és mozi, 25 múzeum és több száz étterem, valamint kb. 3000 kisebb-nagyobb bolt várta az üdülni vágyókat. Ugyanakkor a bővítések a '70-es években sem álltak le; egyszerre több szálloda is épült.

Amikor még minden szép volt:

Varosha 1973 nyarán

Aztán 1974. július 15-én egycsapásra mindennek vége szakadt. A ciprusi görög katonatisztek egy csoportja, a Görögországgal való egyesülés érdekében államcsínyt kíséreltek meg. Ezt azonban Törökország nem hagyhatta, ezért a török etnikum védelmére hivatkozva 40.000 fős hadsereggel szállt partra a sziget északi részén és megkezdte annak teljes megszállását.

A török csapatok két nap múlva már a sziget területének 37%-át (északi harmadát) birtokolták. A délen lakó törökök többségét (több mint 60 ezret) az északi területekre telepítették a ciprusi kormány és az ENSZ beleegyezésével. Az északi területeken 1975-ben a ciprusi törökök egyoldalúan a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki „Észak-Ciprusi Szövetségi Állam” néven. Ezzel végérvényesen ketté szakadt Ciprus.

A török hadsereg elfoglalta Famagustát

Famagusta városából lakosok tízezrei menekültek el a török megszállás elől. Az ott tartózkodó több ezer turistát pár nap alatt evakuálta a ciprusi kormány, még mielőtt 1974. augusztus 14-16-án a török csapatok az Attila II. hadművelet során elfoglalták a várost. Az emberek csak a legszükségesebb holmijukat vitték magukkal, minden értéküket hátrahagyták.

A hadsereg ezután pedig hermetikusan lezárta a várost és meggátolták hogy bárki bemehessen oda. Az azóta érintetlenül álló városrészbe, a török hadseregen és az ENSZ képviselőin kívül senki nem léphet be. A fegyveres, katonai jelenlétre tekintettel még fosztogatók sem kísérelték meg az otthagyott értékeket elvinni. Ezzel a híres és népszerű üdülőövezet a világ egyik leghíresebb és legnagyobb szellemvárosává vált.

Az óriás daru több mint 40 éve áll

A városban szó szerint megállt az idő. Sokaknak még arra sem volt ideje, hogy az étkezés után a tányérokat elmossa. A szállodák szobáiban máig ott vannak a hétköznapi használati tárgyak, cipők és ruhák a szekrényben, ahogy negyven éve hagyták ott őket.

A növények az évek során elburjánztak, a kihalt utcákat elkezdte benőni a gaz. Az egykor tömött éttermekben és szállodákban kísérteties csend van. A parkolóházban az egykori lakosok autói is láthatóak, az autókerekedésben pedig máig ott állnak porosan az 1974-es évjáratú, 0 kilométeres Toyoták, várva arra, hogy egyszer megvásárolja őket valaki.

Az állagmegóvás és a karbantartás hiányában az épületek folyamatosan pusztulnak, omladoznak, a parttól beljebb eső területeken a növényzet is kezdi átvenni az uralmat.

Jan-Olof Bengtsson svéd békefenntartó-újságíró használta először a “szellemváros” kifejezést Varoshára, amikor 1977-ben a városban járva így írt a Kvallsposten napilapba:
- “Az aszfalt felrepedezett az utakon az erős napsütésben, a járdák mentén bokrok nőnek (…) Ma, 1977 szeptemberében is állnak a reggelizőasztalok, a mosoda fölött most is égnek a lámpák. (…) Famagusta egy szellemváros.”

Az Annan-terv 2004-ben, egy ENSZ javaslat alapján elkészített kezdeményezés vol, az 1974 óta megosztott Ciprus egyesítésére, azaz a déli szabad állam és a szakadár Észak-Ciprusi Török Köztársaság integrálására, Egyesült Ciprusi Köztársaság néven. A javaslat nevét Kofi Annan ENSZ-főtitkárról kapta, aki Didier Pfirter svájci diplomatával közösen dolgozott a projekt sikerén.  A terv a róla tartott 2004-es népszavazáson – főként a görög-ciprióták elutasító álláspontja miatt – elbukott.

Tavaly a 40. évfordulón újabb tárgyalások kezdődtek, amik a mai napig is tartanak. Amíg nem születik olyan megállapodás, ami mindkét fél számára elfogadható, addig Varosha szellemváros marad...

Írta, Hajner Gyula

Források:
www.dailymail.co.uk,
www.sometimes-interesting.com,
www.inthebul.wordpress.com,
www.unp.me,
www.tervlap.hu

Ha tetszett a cikk, nézd meg a Csernobili roncstemetőt, a Magyar Honvédség legnagyobb roncstemetőjét, a világ legnagyobb repülőgép-temetőjét vagy a lengyelországi autótemetőt is!

Hazai elhagyatott helyekhez pedig látogasd meg a Szellemvárosok blogot!